Kategória: Települések

Baja

Baja (németül Baja, egyesek szerint: Frankenstadt) város Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, a Bajai járás központja. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont. Földrajz A Duna bal partján, a Mohácsi-szigettel szemben fekszik. Budapesttől 167 kilométerre délre található. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán. A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelynek keleti partján Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna....

Bővebben

Bátmonostor

Elnevezései Horvátul a település nevei a következők. A hercegszántóiak Monoštorlija-nak, a vaskútiak Monoštor-nak, a bácsszentgyörgyiek Mali Monoštor-nak nevezték. Fekvése Bács-Kiskun megye délnyugati részén, Bajától délre, az 51-es főút mellett fekvő település. Baja 10,5 km, Dávod 15 km, Báta 15 km, Bátaszék 23 km, Mohács 28 km, Szekszárd 39 km távolságra található. Története A 13. század-ban a mai Óbátmonostor nevű területen már a tatárpusztítás előtt állt a közeli Tolna vármegyei Bátha anyamonostor gazdasági telepe, kis templommal, melyet valószínűleg a tatárok pusztítottak el. Később a kalocsai érsek foglalta le magának a báthai benczések birtokát. 1321-ben a település birtokosa Johannes filius Petri...

Bővebben

Borota

Borota község Bács-Kiskun megye déli felén helyezkedik el Bajától 26 km-re és Kiskunhalastól 35 km-re. A kiskunsági homokhátság és a bácskai löszhát találkozásánál fekszik. Területének 60%-a homokos, 40%-a jó termőképességű közép kötött talaj. A község 8180 hektár közigazgatási területéből 8034 hektár a külterület, amelyen még ma is a lakosság több mint 10%-a él. A külterület mintegy 30%-a erdő, 35%-a jó minőségű szántó, a többi rét-legelő, szőlő-gyümölcs, kivett terület. Borota története Borota község nevét 1325-ben említették először Boroth néven. A település a kalocsai érsek birtoka volt. A falu a tatárjárás alatt elnéptelenedett. 1325-ben az érsek a régóta néptelen birtokot átadta Becsei Imrének...

Bővebben

Császártöltés

Elnevezései Németül a településnek két neve létezik: Kaiserdamm, Tschasartet. Horvát nevei: a bátyaiak által használt Tuotiš és a felsőszentivániak által használt Tetiš. Fekvése A község az 54-es számú főúton található, Keceltől 10 kilométerre délnyugatra. Története A település nevével kapcsolatban a néphagyomány azt tartja, hogy azok népesítették be, akiket I. Lipót császár küldött ide töltés építésére, hogy az Akasztótól Baja felé húzódó Őrjeg mocsarán át tudjon utazni. Az 1743-1744-es években telepíti be a kalocsai érsek német családokkal, s a szőlőkultúra fellendítését várta tőlük. A település lakosságát 1947-ben súlyos megrázkódtatás érte. A második világháború alatt sokakat elhurcoltak a községből a Szovjetunióba...

Bővebben

Csátalja

Elnevezései Németül a település hivatalos neve Tschatali. Horvátul a hercegszántóiak használt Čatalija, és a vaskútiak által használt Četalija alak ismert. Fekvése Bajától délre, 20 km-re, az 51-es főút mellett. Szomszédos települések Nagybaracska, Dávod és Gara. Története Csátalja különböző neveken már a középkorban is lakott hely volt, de ezen a néven először egy 1543-as dézsmajegyzékben szerepel. A falu a török hódoltság idején is adózott a kalocsai érseknek. A 17. század végén mint puszta az Osztrozaczky család tulajdona volt, akiktől 1712-ben báró Pejacsevich György megvásárolta. A Pejacsevichektől azonban a királyi kamara hamarosan elvette, és a 18. század folyamán több hullámban katolikus...

Bővebben

Csávoly

Fekvése Bajától mintegy 15 kilométerre található, az 55-ös főút mentén. Környezetét nagyban az Alföldre jellemző tulajdonságok határozzák meg. A tájba változatosságot a Kígyós-patak a falut kettészelő völgye, illetve az abban kialakított két mesterséges tó hoz. Története Történetét 1198-ig lehet visszavezetni. Első említései Chayolnak, illetve Thayalnak hívják. A középkorban a bátmonostori Töttös család birtoka volt. 1580-ban a török adólajstromok szerint 22 háznyi lakója volt. A későbbiek során a falu többször is elpusztult, majd újjáépült. 1726-ban lakatlan pusztaként említik. Mai alakja 1734-ben alakult ki, az első templom 1740-ben épült. 1782 és 1784 között a kalocsai érsek parancsára 424 német települt ide...

Bővebben

Érsekcsanád

Elnevezései Horvátul két neve létezik. A bajaszentistvániak Čenad-nak, а hercegszántóiak Čanada-nak hívják. Fekvése Budapesttől délre (151 km), Bajától északra (8 km) az 51. számú főút mentén fekszik Története Védőangyal, Érsekcsanád címerével (Mónus György alkotása) Érsekcsanád már a középkorban is a kalocsai érsek birtokai közé tartozott. A török hódoltság alatt sem pusztult el teljesen, bár lakosai nagyon megfogyatkoztak. 1695-ben 1/4 portával volt megróva, 1715-ben 21, 1720-ban 43 adóköteles háztartást írtak össze itt. A település a régi időkben egészen közel feküdt a Dunához; de ott az árvizek miatt folytonos veszélynek volt kitéve, ezért 1806-ban átköltözött a jelenlegi helyére. Érsekcsanád egyike azoknak...

Bővebben

Érsekhalma

Fekvése Érsekhalma Bács-Kiskun megye déli részén, a Kalocsa-Jánoshalma-Baja városok közötti háromszögben, a Bajai járás északi részén helyezkedik el, az 54-es főút mellett. Története Érsekhalma egykor a kalocsai érsekség birtoka volt. Ekkor még Hild-puszta volt a neve. Nevezetességei Az Érsekhalmi Hétvölgyben földvárak, és egy középkori barlangrendszer látható. A római katolikus templom 1989-ben...

Bővebben

Hajós

Elnevezései Németül a település neve Hajosch, horvátul két alakban fordul elő. A felsőszentivániak Ajošnak, a dusnokiak Ajuošnak hívták. Fekvése Hajós Bács-Kiskun megye délnyugati részén Kalocsától délkeleti irányban 20 km-re, Bajától északkeleti irányban 30 km-re helyezkedik el a Hajós-Bajai borvidéken. A város területe 8990 ha, ebből 289 belterület. Megközelíthető az 54-es főúton. Története Évszázadokig a kalocsai érsekség uradalmához tartozott. A török hódoltság után már az 1720-as években német családokkal népesítették be. Ekkoriban mezővárosi és vásártartási joggal rendelkezett. Ezeket a német szigeteket, amelyek a környék nemzetiségét jellemezték, a történelem szétrobbantotta. Hajós lakossága a második világháború után bár ki lett telepítve, sokan tértek...

Bővebben

Nemesnádudvar

Elnevezései Németül Nadwar a település neve. Horvátul négy alak terjedt el: a dusnokiak által használt Dudvar, a katymáriak által használt Dudvara, a bajaszentistvániak által használt Dudovar, és a felsőszentivániak által használt Nadvar. Fekvése Bajától északra fekszik, mintegy 22 km-re, a Bácska északi részén, a Duna-völgy és a Duna-Tisza-közi hátság találkozásánál, a Halasica patak partján. Maga a település különleges módon két tájra tagolódik, az „alsó határra”, mely régen a Duna ártere volt, és a „felső határra”, mely kb. 30 méterrel magasabb fekvésű. Megközelíthető a 54-es főúton. Története A honfoglalás korában a Megyer törzs szálláshelye volt.  A település első említése 1432-ből...

Bővebben
  • 1
  • 2

Lapozz bele 2015-ös kiadványunkba!

Lapozz bele 2015-ös kiadványunkba!

A borvidék

A Hajós-Bajai Borvidék az alföldi régió délnyugati részén 15 települést foglal magában. Kiemelt turisztikai látványossága a Hajósi Pincefalu. Az Európában egyedülálló pincefalu 24 utcából és 1200 pincéből áll. Hangulatos utcáiban sétálva lehetőség van pincelátogatásra és a pincében érlelődő borok kóstolására.